Digitalizáció az európai munkahelyeken

Völgyi Bence; Erát Dávid; Füzér Katalin

Digitalizáció az európai munkahelyeken

A negyedik ipari forradalom felforgató gazdasági és társadalmi hatásai gyors reagáló- és alkalmazkodóképességet igényelnek. Nem túlzás azt állítani, hogy a hatékony gazdasági eredményesség az előretekintő perspektíván múlik – ponto sabban a jövőre vonatkozó pontos előrejelzés és tervezés képességén. A digitális korszakot olyan fejlett technológiák integrálása jellemzi, mint a mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulás, a generatív MI, a kvantum-számítástechnika, a blokklánc, a 3D-nyomtatás, a dolgok internete (IoT), vagy éppen az önvezető autók. A digitális átalakulás minden munkavállaló, vállalkozás és szervezet szá mára egyaránt jelent lehetőséget és kihívást. Az Európai Unió a digitális átállást a növekedés kulcsfontosságú motorjának tekinti, az Unió globálisan sérülékeny helyzetének (European Commission (Draghi) 2024a, 2024b; Marcus–Rossi 2024) javítását várja tőle, így az EU olyan kezdeményezésekkel segíti az innovatív és fenntartható gazdaság előmozdítását, mint a Digitális Európa Program (Digital Europe Programme) vagy az Európa Digitális Évtizede (Europe’s Digital Decade). Az európai gazdaság digitalizálásának igénye túlmutat az internet-hozzáférés puszta kiterjesztésén; a társadalom minden területét átfogó integrációt szorgal maz, amely hatással van az oktatásra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásokra ( Małkowska et al. 2021) és a digitális szakadékok áthidalására. A digitális átala kulás nyomon követése elsősorban olyan kvantitatív eszközökre támaszkodik, mint például a digitális gazdaság és társadalom index (Digital Economy and Society Index, DESI), amely többek között a munkahelyek digitalizáltságának alapján nyújt komplex képet a digitális folyamatok dinamikájáról. A munka helyek digitalizáltságát azon vállalkozások arányával mérik, amelyekre jellemző a digitális eszközhasználat és a digitális munkavégzés, például valamelyik ERP (Enterprise Resource Planning, azaz Vállalatirányítási Információs Rendszer) szoftver, közösségi média, Big Data, felhőalapú szolgáltatás, MI-technológia vagy elektronikus számlázás használata (Függelék F1. táblázat). Kutatásunk során az internethasználat, a digitális készségek szintje, a távmunka gyakorisága, valamint az infokommunikációs technológiák (IKT) munkahelyi kommunikációban történő használata alapján vizsgáltuk a munkahelyi digitalizáció mértékét, valamint a magyar társadalom általános digitális helyzetét a foglalkozási csoportok és a regionális különbségek európai kontextusában. Elemzésünkben az európai társadalmak tanulmányozásának egyik legfontosabb adat infrastruktúráját, az European Social Survey adatgyűjtésének 10. hullámát használtuk (ESS ERIC 2023) fő adatforrásként az európai országok digitalizációs folyamatainak összehasonlítása céljából. Az eredmények rámutatnak arra, hogy míg az észak- és nyugat-európai országokban intenzív a digitális eszközök munka helyi alkalmazása, addig a közép- és dél-európai régiókban, így Magyarországon is kevésbé elterjedt, különösen az alacsonyabb képzettségű munkavállalók köré ben. Ezek az eltérések alapvetően befolyásolják a munkavégzés hatékonyságát és a munkavállalók lehetőségeit a gazdaság digitalizálódó szegmenseiben való részvételre, amely növeli az érintett munkavállalók automatizációs kockázatát, azaz annak a valószínűségét, hogy az automatizációs folyamatok az adott munka körökben a munkahelyek megszűnéséhez vezethetnek. A tanulmány betekintést nyújt a digitalizációs folyamatok munkaerőpiaci hatásaiba és felhívja a figyelmet a regionális és foglalkozási egyenlőtlenségek jelentőségére.