Feldolgozták-e már a háztartások az előző válság hagyatékát? Túlzott eladósodás és adósságkezelés az elmúlt évtized Magyarországán

Major Gábor

Feldolgozták-e már a háztartások az előző válság hagyatékát? Túlzott eladósodás és adósságkezelés az elmúlt évtized Magyarországán

A teremben ülő szakmai hallgatóság kissé meglepődve fogadta – a közvéleményben viszont már indulatosabb és kételkedőbb hozzászólások is elhangzottak – Nagy Mártonnak a Magyar Nemzeti Bank alelnökének prezentációját követően (Nagy, 2018), amelyben bemutatta a Konvergencia 2.0 elnevezésű gazdasági koncepciót. Ebben nem kisebb célt fogalmazott meg, minthogy a következő évtized végére meg kell duplázni a lakossági hitelek GDPhez viszonyított állományát. A koncepció 2018 tavaszán hangzott el, közel egy évtizeddel az elmúlt időszak legsúlyosabb gazdasági és hitelválságának kezdete után. A gazdasági stratéga szempontjai és következtetései érthetőek: a makroszintű mutatók javulnak, az 2008–2009-es pénzügyi válságot jellemző kockázati tényezőket sikerült kezelni, és az annyira várt felzárkózásra receptet kell találni. Minden azt mutatja, hogy a gyors felzárkózás a lakosság eladósodását is igényli, illetve fordítva: a GDP növekedése, a gazdaság stabilitása és a hitelezés szabályozási környezete lehetővé teszi a biztonságos, alacsony kockázatokkal járó eladósodást. Ugyanakkor érthetőek a félelmek és az indulatok is. Az adósok mintegy egy millió kölcsön esetében néznek több mint tíz évnyi törlesztés elé, százezres nagyságrendű azok száma, akik még a devizakölcsönök terheit nyögik, akiknek a lakhatása emiatt van veszélyben. És a deviza alapú jelzálogkölcsönökön kívül is volt és van probléma bőven. Minden aggály és félelem mellett azonban azt is el kell ismernünk, hogy számos új intézmény és szabály segíti a mai nehézségekkel küzdő családokat – pl.: a felelős hitelezés szabályozása, Pénzügyi Békéltető Testület, MNBajánlás a követeléskezelésről, Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat, adósságrendezési eljárás (magáncsőd) és egy hét éves stratégiai program a pénzügyi tudatosság fejlesztésére. Ugyanakkor jogos a kritikus hangvétel is ezen intézményék hatékonyságát tekintve. Ezek a félelmek a tanulmány írásakor új megvilágításba kerültek. A pandémia, az egész világot érintő koronavírus-járvány által okozott gazdasági megtorpanás, iparágak nem várt leállása, a munkanélküliségi ráta megugrása újra háztartások százezrei számára okoz olyan súlyos fizetési nehézségeket, amikor a mindennapi élet fenntartása mellett a hiteltörlesztés hátrasorolódik. A konvergencia program megvalósíthatósága és az új válság kiterjedésének megakadályozása miatt is érdemes áttekintenünk, hogy a válságkezelésen túl, hogy alakul az eladósodott családok, háztartások élete, milyen problémákkal küzdöttek/küzdenek, és mi akadályozza az adósságaik elrendezését a 2018– 2019-es „békeévekben”.