Jóléti állammal kapcsolatos vélemények Magyarországon és az Európai Unióban
letöltésHerke Boglárka; Medgyesi Márton
Jóléti állammal kapcsolatos vélemények Magyarországon és az Európai Unióban
Az EU-tagországok jóléti államainak jelentős kihívásokkal kellett szembenéznie az elmúlt évtizedekben a globalizáció, a munkaerőpiacok rugalmasabbá válása, a társadalmak idősödése és a gazdasági válság következtében. E kihívásokra adott válaszként az európai országok jelentős jóléti reformokat hajtottak végre és részben átértelmezték a jóléti állam céljait, hangsúlyozva az aktiválás és társadalmi beruházások fontosságát (Hemerijck, 2013; Palier, 2010). Ebben a gyorsan változó kontextusban az európai intézményrendszernek a jóléti állam változásaira gyakorolt hatása is egyre fontosabbá vált (Ferrera, 2003), amint azt a 2017-ben kihirdetett szociális jogok pillére1 is mutatja. Az elmúlt évtizedben Magyarországon is jelentős átalakuláson ment keresztül a jóléti állam. A szakirodalom a nyugdíjrendszerben, munkanélküli ellátásban vagy a családtámogatásokban bevezetett reformokat is részletesen dokumentálta (lásd pl.: Cseres-Gergely–Molnár, 2014; Szikra, 2018). Tanulmányunk ebben a kihívásokkal teli és jelentős policy változásokkal jellemezhető időszakban mutatja be nemzetközi összehasonlító vizsgálatok alapján a magyar közvélemény jóléti állammal kapcsolatos véleményeit a többi EU-tagállammal való összehasonlításban, és amennyiben az adatok megengedik, az időbeli változásokra is kitérve. A jóléti attitűdökkel kapcsolatos kutatások rámutatnak arra, hogy a jóléti állami programok összetett beavatkozások, többféle társadalmi célt szolgálnak és az ezekkel kapcsolatos vélemények is több dimenzió mentén vizsgálandók (Roosma és szerzőtársai, 2013). Egyrészt vizsgálhatók a jóléti állam főbb célkitűzéseivel kapcsolatos vélemények (pl.: jövedelem-újraelosztás, szociális biztonság, társadalmi befogadás), illetve, hogy a jóléti államnak mely területeken kell beavatkoznia és milyen mértékben. Egy külön dimenziót jelentenek az újraelosztással kapcsolatos vélemények, egyrészt, hogy mely társadalmi csoportokat tartja a közvélemény támogatásra érdemesnek, másrészt, hogy kinek mennyivel kell hozzájárulnia a jóléti állami kiadásokhoz. Egy harmadik dimenzió azzal kapcsolatos, hogy a jóléti programok mennyire hatékonyak és eredményesek a célok elérése, illetve a források felhasználása szempontjából. És végül fontosak lehetnek a jóléti programok kimeneteivel kapcsolatos vélemények: elérike a programok a tervezett eredményeket (pl.: a szegénység csökkenését), és hogyan értékeli a közvélemény a további hatásokat (pl.: a gazdaságra rakódó adóterheket vagy az erkölcsi kockázatokat)? Tanulmányunkban nem tudjuk a jóléti attitűdök összes komponensét bemutatni. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a különböző jóléti területeken mennyire értenek egyet a válaszadók a kormányzati beavatkozással és ahol erre van lehetőség azt is bemutatjuk, hogy mennyire elégedettek a jóléti programok eredményességével. Külön foglalkozunk azzal is, hogy milyen az EUszintű jóléti programokkal kapcsolatos támogatás. A tanulmányban bemutatott elemzések adatforrásai a European Social Survey (2006, 2008, 2016, 2018), az International Social Survey Programme (2006, 2016), a European Values Study (2017), a European Quality of Life Survey (2016) és a Life in Transition Survey (2016).