Gyorsjelentés a kutatásról 2. kötet: A Monitor alapvető demográfiai és jövedelemi adatainak összevetése más adatforrásokkal
letöltésB. Kis Anna; Tóth István György
Gyorsjelentés a kutatásról 2. kötet: A Monitor alapvető demográfiai és jövedelemi adatainak összevetése más adatforrásokkal
A Tárki Háztartás Monitor vizsgálata és elődje, a Magyar Háztartás Panel 1992 óta éventekétévente közelképet készít a magyar társadalomról1 . Mint ahogy a legtöbb kérdőíves adatfelvétel, a Tárki Háztartás Monitor is olyan reprezentatív mintát használ, amely a társadalom szelektált háztartásait tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy 2000-3000 magyar háztartás válaszaiból von le következtetéseket a társadalom egészére, nagyjából 4-4,5 millió háztartásra nézve. A reprezentativitás lényege, hogy a mintavétel úgy történik, hogy ez a 2000- 3000 háztartás arányosan leképezze a társadalom bizonyos csoportjait, ezáltal az adatfelvétel adatai az egész társadalomra általánosíthatók legyenek. Bár a társadalomkutatás széles körű statisztikai eszköztárral rendelkezik, amely azt biztosítja, hogy ez a mintavétel és az abból történő becslés minél pontosabb legyen, bizonyos hibák, tévedések még ezek alkalmazása mellett sem nem kerülhetők el. A külső validálás (a továbbiakban: validálás) célja, hogy a különböző adatfelvételek eredményeinek összevetésével egyfajta minőségbiztosítást végezzen, és arra is lehetőséget ad, hogy egy következő lépésben egyúttal javítsa az eredeti adatokat más felvételekből származó információk beemelésével. A kérdőíves adatfelvételek esetében megkülönböztetünk mintavételi hibát és nem mintavételi hibát. A mintavételi hiba abból adódik, hogy a mintánk az egész népességnek csak egy adott részét választja ki, ez a hiba a minta nagyságának növelésével arányosan csökken. A nem mintavételi hibák, vagy más néven adatfelvételi hibák többsége a survey módszertan jellegéből fakad, tehát ezek közé tartoznak a válaszadási hibák, a nem válaszolásból adódó hibák, a lefedettségi vagy a feldolgozási hibák. Mivel a kérdőívre való válaszadás önkéntes, előfordulhat, hogy bár minden háztartásnak egyenlő esélye volt a mintába kerülésre, tehát egyenlő eséllyel kerülnek be abba a csoportba, akiket megpróbálunk meginterjúvolni, mégsem ugyanakkora valószínűséggel kapunk tőlük választ a kérdőívre. Előfordulhat, hogy bizonyos csoportok kisebb valószínűséggel hajlandók a kérdőív kitöltésére, mint mások. Ezt a nem mintavételi hibát az eloszlások ismeretében lehet súlyozással és más statisztikai eljárásokkal bizonyos fokig kezelni, ez azonban csak abban az esetben igaz, ha nincsenek olyan csoportok, amelyek szisztematikusan kimaradnak a mintából. Ebben az esetben ugyanis nem lehet az ő adataikat „felsúlyozni”. Az adatfelvételi hibák előfordulása, tipikus megjelenései, torzító sajátosságai függenek attól is, hogy magukat az adatokat milyen módon vett minta megkeresésével gyűjtöttük össze (hogy például előzetesen meghatározott címre mentek-e ki a kérdezőbiztosok, vagy úgynevezett véletlen sétás eljárással kerestük meg a megkérdezettjeinket). Ezek mellett a technológia változása is megjelenhet az adatminőség meghatározói között.