A háztartások viselkedése a válság idején és azt követően
letöltésTóth István György; Branyiczki Réka; B. Kis Anna; Gábos András; Medgyesi Márton; Simonovits Bori; Szivós Péter
A háztartások viselkedése a válság idején és azt követően
A 2008-ban kirobbant globális pénzügyi és gazdasági válság már eleve rossz feltételek között találta a magyar háztartásokat. A korábbi években kialakult sérülékenység (nagyfokú inaktivitás, nem fenntartható eladósodottság, a devizahitelek magas aránya) tovább nehezítette a válság hatásainak feldolgozását. Az azonban, hogy végső soron kiket hogyan érintett a visszaesés és gazdasági átrendeződés, több tényezőtől is függött: - attól, hogy milyen volt a különböző háztartások kiinduló felkészültsége (munkaerőpiaci sérülékenysége, vagyoni helyzete, a háztartás tagjainak humán tőke ellátottsága, képzettsége) a válság előtt, - attól is, hogy a válságkezelésre alkalmazott kormányzati, szociálpolitikai, gazdaságpolitikai eszközrendszer milyen karakterű és összetételű volt, - valamint attól is hogy az adott kereteken belül hogyan reagáltak a háztartások, miképpen voltak képesek felhasználni és alakítani erőforrásaikat, miképpen reagáltak a sokkokra, hogyan alakították bevételeiket, kiadásaikat, munkaerőpiaci aktivitásukat, stb. Kutatási keretünk kialakításakor tehát abból indultunk ki, hogy a háztartások mint komplex társadalmi és gazdálkodó egységek reagálnak a makro változásokra, alkalmazkodnak azokhoz, mi pedig éppen ezeknek a makro-mikro interakcióknak a vizsgálatát tűztük ki célul. Mindjárt az elején jelezzük, nem triviális, hogy ezek egymástól így, ebben a formában szétválaszthatók. Ha azonban meg szeretnénk érteni, hogy mi miért és hogyan történt, valahol el kell kezdeni. A kutatás tehát a háztartások makro sokkokra, válságra adott megküzdési stratégiáira koncentrál. Az ezekkel a stratégiákkal összefüggő döntéseket és viselkedési reakciókat kiindulásképpen a következő csoportokra osztjuk: - a háztartás munkakínálatot, munkaerőpiaci viselkedést érintő döntései (a munkaerő-kínálat bővítése, pl. belépés a munkaerőpiacra, a munka-magánélet egyensúlyának kialakítása, stb.); - fogyasztási alkalmazkodás (elővigyázatosság mértéke, a fogyasztás simítása az gazdasági és életciklusok között); - megtakarítások és eladósodottság alakítása; - a háztartás humán tőkéjét alakító döntések (gyermekek és felnőttek oktatása, képzése, egészségügyi ellátása, stb.). A háztartások válságra adott reakcióinak időzítése és átfutási ideje eltérő: bizonyos változtatások azonnal megtörténnek egy-egy sokkot követően, más reakciók hatása pedig csak később jelentkezik. Azt feltételezzük, hogy a megtakarításról, fogyasztásról hozott döntések hamar megmutatkoznak a viselkedésben, a munkaerőpiaci reakciók valamivel lassabban történnek meg (a munkaerőpiac rugalmasságától függően), a humántőke beruházások és demográfiai válaszok pedig még lassabb ütemben valósulnak meg (és hoznak eredményeket, ha egyáltalán). A megküzdési mechanizmusok sikeressége attól is függ, hogy adott esetben miképpen kombinálják a háztartások a megtakarítási/fogyasztási, munkakínálati és demográfiai reakciókat, valamint a humán tők- befektetéseiket. Ezen kívül azt feltételezzük, hogy nem minden viselkedési reakció 6 érhető el az összes háztartás számára, vagyis fennállhat a stratégiák bizonyos mértékű útfüggősége. A vizsgálatban nem csak azt tűzzük ki célul, hogy többet tudjunk a magyar háztartások jövedelméről, vagyonáról és munkaerőpiaci helyzetéről, hanem azt is, hogy többet megértsünk a társadalom attitűdjeiről és értékrendszeréről (általában is, de különösképpen a válság előtti és utáni időszakban). Utóbbiak feltérképezésekor az elemzés arra is kíváncsi volt, hogy befolyásolta-e a társadalmi kohézió, a bizalmi szint, az előrejutási lehetőségek megítélésének alakulását egy-egy válság-sokk, ami a gazdasági válság (vagy bármi más ok) következtében elérte a háztartásokat. A kutatás – mivel a válság időszakában és utána, részben a társadalompolitikai rezsimváltással is összefüggően megváltozott háztartási viselkedést vizsgálja – idősoros elemzéseket is tartalmaz. Kiindulópontnak az utolsó „békeév” (2007) szolgál. Ebben az évben volt Tárki Háztartás Monitor vizsgálat, amelyben a háztartások objektív jellemzői mellett azok attitűdjeit, szociálpolitikával kapcsolatos véleményeit és beállítottságait is felmértük. Ezért a 2015/2016-os kutatás esetében abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy bizonyos kérdések egyszerű megismétlésével lehetővé vált a téma idősoros vizsgálata.