Demográfiai és családszerkezeti változások hatása a jövedelemeloszlásra Magyarországon és az OECD-országokban

Förster, Michael; Vindics Anna

Demográfiai és családszerkezeti változások hatása a jövedelemeloszlásra Magyarországon és az OECD-országokban

Az elmúlt évtizedekben növekedett a jövedelmi egyenlőtlenségek mértéke az OECD-országokban, aminek számos kedvezőtlen hatása van a gazdaságra és a társadalomra egyaránt (OECD, 2015). A növekedés mögött meghúzódó okokról jelenleg is heves vita zajlik. Egyesek a munkaerőpiacon, az intézményrendszerekben és az újraelosztásban végbement változásokat vagy a gazdasági globalizációt okolják (összefoglalót lásd Förster–Tóth, 2015). Mások a társadalmi-demográfiai változásokban látják a növekvő egyenlőtlenségek fő okát, mivel a legtöbb OECD-ország népesség és háztartás szerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Ezek az átalakulások többek között a nagyobb társadalmi-demográfiai folyamatokból, ún. megatrendekből következnek, mint az öregedő népesség, a növekvő női munkaerő-piaci részvétel és az ezzel összefüggő, hasonlóságon alapuló (aszszortatív) párválasztás. A társadalmi-demográfiai változásokhárom csatornán keresztül vezethetnek magasabb (vagy alacsonyabb) jövedelmi egyenlőtlenséghez: a népességcsoportok arányának változásán, a többi csoporthoz viszonyított jövedelmi szint változásán, valamint a csoportokon belüli eloszlási minták változásán keresztül. Például az egyfős háztartások jellemzően alacsony jövedelműek, mivel nagy részüket élettárs nélküli (általában alacsonyan képzett) férfiak és megözvegyült nők alkotják. Ezen alacsony jövedelmű háztartások arányának emelkedése növelheti a jövedelmi egyenlőtlenség mértékét (minden egyéb változatlansága mellett). Ugyanakkor a későbbi házasodás miatt az egyfős háztartások növekvő részét képezik a jól kereső, fiatal munkavállalók; javítva ezzel a csoport jövedelmi helyzetét és enyhítve (vagy semlegesítve) az egyenlőtlenség növelő hatást. Bizonyos társadalmi-demográfiai változások a népesség öregedéséből fakadnak, és tükrözik az egyének életciklusa során végbemenő változásokat. Például az idősek nagyobb aránya csökkentheti az átlagos háztartásméretet, mivel jellemzően csak élettársukkal, de már gyermekek nélkül, vagy a megözvegyülés miatt egyedül élnek. Más változások olyan további tényezőkből erednek, amelyek hatással vannak az egyének preferenciáira és korlátjaira, minta normarendszer (pl.: vallás, nemek közötti egyenlőség) vagy a gazdaság átalakulása (pl.: az oktatási és a lakhatási költségek emelkedése). Ezek együttes hatására például csökkent a háztartásokban a gyermekek száma és növekedett a jövedelem és az iskolázottság szerinti hasonlóságon alapuló párválasztás.