Megközelíthetetlen csoportok elérése: hogyan lehet javítani a személyes megkeresésen alapuló empirikus adatfelvételek minőségén?
letöltésSzeitl Blanka; Tóth István György
Megközelíthetetlen csoportok elérése: hogyan lehet javítani a személyes megkeresésen alapuló empirikus adatfelvételek minőségén?
A kvantitatív empirikus vizsgálatok érvényességi körét jelentős mértékben korlátozza, hogy általában véve erősödik a visszautasítás és az elérhetetlenség az elmúlt 20 évben Magyarországon. A kutatók számára (legyen a céljuk társadalomkutatás vagy piackutatás, esetleg politikai közvéleménykutatás) egyre nagyobb problémát jelent, hogy jóval több személyt kell felkeresniük a minta teljesüléséhez, a címlistás és a véletlensétás kutatások esetében egyaránt. A vizsgálatok érvényességi köre ilyenkor csorbát szenved, mivel bizonyos társadalmi csoportok, rétegek részlegesen, vagy teljesen kimaradnak a teljes lakosságot lefedni szándékozó felvételekből. Ezek alapján, habár elméletben teljesülnek a véletlen mintavétel feltételei, a gyakorlatban egyre kevésbé beszélhetünk valódi véletlen mintáról, a kapott kutatási eredmények még az utólagos rétegzés korrekciói után is torzíthatnak. A torzítás legfőbb oka az, hogy a válaszmegtagadási valószínűségek nem véletlenszerűen alakulnak, hanem jól körülhatárolható, speciális sajátosságokkal rendelkező csoportokra jellemzőek, azaz nem mindenkinek ugyanakkora az esélye arra, hogy ha bekerül a mintába, akkor a nemválaszolók csoportjába kerül. Minél nagyobb a válaszmegtagadás, valamint demográfiai-szociológiai jellemzőket tekintve minél jobban elválik a válaszadók és a megtagadók köre, annál kevésbé tekinthető egy lakossági felvétel általános érvényűnek. Kutatásunk alapkérdése az, hogy hogyan jellemezhetők azok a háztartások/személyek, amelyek az empirikus adatfelvételek által nem érhetőek el? Minden társadalomtudományi adatfelvétel törekszik a vizsgálatok teljeskörűségére, illetve az adatokból származó becslések torzítatlanságára, az viszont egyértelmű, hogy mivel a válaszadás nem kötelező, a teljeskörűség sem biztosított. Továbbá, mivel nem tudjuk, hogy pontosan milyen társadalmi dimenziók szerint kellene korrigálni a szerzett adatokat (jellemzően alapvető demográfiai változók szerint súlyozunk, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy szignifikáns kapcsolatban állnak a válaszmegtagadással és az elérhetetlenséggel), becsléseink torzíthatnak. A probléma az empirikus adatgyűjtést alkalmazó tudományágak mindegyikében jelentkezik. Kutatásunk pilot vizsgálatként megtette az első lépést az információhiány leküzdésében: eredményeink alapján többet tudunk arról, hogy egy klasszikus lakossági survey felmérés esetében mely társadalmi csoportok kimaradására számíthatunk, illetve elkezdtünk alternatív mintavételi, adatfelvételi és adat-korrekciós technikákat készíteni, tesztelni. Eredményeink a társadalomtudományi adatfelvételek teljes egészére hasznosíthatóak: információt nyújtanak olyan mintavételi és súlyozási technikák kidolgozásához, amelyek a nemválaszoló és az elérhetetlen magyar lakosság részletes jellemzését is figyelembe veszik, így a mintákból származó becslések és következtetések pontosabbak lesznek.
https://tarki.hu/sites/default/files/2020-03/OTKA_kut_besz_megkozelithetetlen_csoportok.pdf