Elite discourse, political identity and polarisation in Hungary

Janky, Béla

Elite discourse, political identity and polarisation in Hungary

2015 tavaszától jelentősen megváltoztak a közéleti diskurzus jellemzői Magyarországon. Az akkor kialakult új típusú közbeszéd egyik fontos jellemzője, hogy a kormányzati kommunikáció törekvéseivel összhangban a választók mindennapi életét kevésbé befolyásoló témák kerültek a figyelem középpontjába. A másik fontos jellemzője, hogy ezekben a témákban a kormányzat konfliktuskereső, nem feltétlenül a medián szavazó preferenciáinak megfelelő álláspontokat hirdetett – meglehetősen intenzív módon. A közvélemény-kutatási adatok arra utalnak, hogy a kormányzat ezekben a témákban idővel meggyőzte a szavazók egy jelentős hányadát saját álláspontjáról. A közvélemény ilyen irányú változásának alapvető következménye az attitűdök politikai törésvonalak mentén történő polarizálódása lett. Az utóbbi öt évben a kormányzattal szemben kritikus elitcsoportok és a kiegyensúlyozott közéleti vitákért küzdő tömegkommunikációs szakemberek azzal szembesültek, hogy az uralkodó témák racionális diszkussziója nem tudja megakadályozni az állampolgárok egy jelentős részének radikalizálódását és az attitűdök polarizációját. Sokan úgy vélik, hogy e folyamatok legfőbb oka a fontos tömegkommunikációs csatornák kisajátításával megtámogatott, ellenérveket elhallgató intenzív kormányzati propaganda attitűdöket befolyásoló képessége. Azonban a közéleti diskurzus központi témáiban azok körében is megfigyelhetők attitűdváltozások, akik hozzájuthattak a kormányzat radikális álláspontját gyengítő érvekhez. Ez arra utal, hogy más mechanizmusok is szerepet játszhattak az attitűdök polarizálódásában. Az alábbi tanulmány azt vizsgálja, hogy az elit diskurzus milyen mechanizmusokon keresztül radikalizálta és polarizálta a politikai közvéleményt a közéleti viták központi témáiban az utóbbi öt évben. Az elemzés egy 2015 és 2018 között zajló kutatássorozat eredményeire épül. A projekt során kérdőíves lakossági adatfelvételekben, de kísérleti módszerrel vizsgáltuk az elit diskurzus közvéleményre gyakorolt hatását Magyarországon.1 A kísérletekben aktuális közpolitikai kérdéseket prezentáltunk különféleképpen a válaszadók számára hírek és információk eltérő közlésével, a szóhasználat manipulálásával, illetve az aktuális pártpolitikai konfliktusok előtérbe/háttérbe helyezésével. Azt vizsgáltuk, hogy a kérdések prezentálásának módja és vagy/kontextusa milyen hatással van a választópolgárok adott témában alkotott véleményére. 2015-ben és 2016-ban a menekültügyi és bevándorlási politikával kapcsolatos vélemények befolyásolhatóságát vizsgáltuk – öszszefüggésben az akkor zajló európai menekültválsággal. 2018-ban pedig főként a civil szervezetek külföldi finanszírozásával kapcsolatos 2017-es törvényt (röviden: civiltörvény)2 megalapozó érvek elfogadottságát vizsgáltuk. Kutatásunk adatai szerint a közéleti viták középpontjában álló kérdésekben a magyar választók egy jelentős hányada idővel immunissá vált az adott kérdéssel kapcsolatos érvekre és prezentálási módokra. Azt találtuk továbbá, hogy ezekben a kérdésekben a politikailag elkötelezett szavazók attitűdjei nem kis részben az általuk preferált politikai közösséghez tartozásukat fejezik ki, és sokszor jelentősen különböznek pártpolitikai megfontolásoktól mentes véleményüktől. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a fent említett új típusú politikai kommunikáció plurális médiatérben is beszűkítette a racionális érvek vitájára épülő közéleti diskurzusok közvéleményt befolyásoló szerepét.