Social Report 2022 - Introduction

Amikor, nagyjából egy évvel ezelőtt belefogtunk a 2022-es Társadalmi Riport szerkesztésébe, azt hittük, ez egy szokásos év lesz, szokásos cikkekkel. Arra gondoltunk most nagyobb hangsúlyt helyezhetünk majd olyan, a magyar társadalom szemszögéből hosszabb távú témákra is, mint a társadalom szerkezetének, mobilitásának alakulása, a szegénység és az egyenlőtlenség trendjei stb. Tavaly ilyenkor már kifelé jöttünk a Covid-válságból, növekedett a gazdaság, business as usual, gondolhattuk. Aztán nem így lett. 2021 őszén növekedésnek indult az infláció, minden korábbinál nagyobb választási költekezésbe kezdett a kormány, majd február végén Oroszország területszerző háborút indított Ukrajnában. Áprilisban választások voltak, amelyet egyszerre határoztak meg a korábbi gazdasági növekedés körülményei, a háborús fejlemények és a szimbolikus térfeleken folytatott kultúrharcok (mint például a szexuális kisebbségekkel kapcsolatban indított népszavazási kampány). Később (részben a választási költekezés következményeként) európai csúcsokat döntött a fogyasztói áremelkedés, kiéleződött az ország kelet–nyugati geopolitikai térben való elhelyezkedéséről folytatott vita, Magyarországot elítélő határozatokat hozott az Európai Parlament, és a jogállamisággal kapcsolatos uniós aggodalmak miatt kondicionalitás eljárásba kezdett az Európai Bizottság. A kilátásba helyezett hatalmas forrásmegvonások érdekében a kormányzat új, elsősorban a fékek és ellensúlyok működésével, valamint a közbeszerzések korrupciós kockázataival kapcsolatos jogszabálymódosításokat kezdeményezett, de az Előszó írásakor még nem világos, mi lesz a kondicionalitás eljárás eredménye. Van tehát bőven téma és kihívás a szokásos és nem szokásos elemzési területeken egyaránt, aminek az idei Társadalmi Riport úgy, mint eddigi 32 éves történetében, most is igyekszik megfelelni. Kötetünk nyolc részre tagolódik. Az első részben az ország gazdasági körülményeivel foglalkozunk. Ezen belül Palócz Éva a magyar gazdasági helyzetet elemzi két egymásra torlódott válságsokk (a Covid és az orosz–ukrán háború) kontextusában. Aztán Medve-Bálint Gergő, Martin József Péter és Nagy Gabriella tekinti át azt, amit az uniós források magyarországi hasznosulásáról és az EU-támogatások elosztásának mechanizmusairól tudhatunk. Gábos András és Tomka Zsófia nemzetközi összehasonlításban mutatja be a minimumjövedelem-ellátások szintjének alakulását 2009 és 2017 között. Hegedüs József és Székely Judit cikke azt elemzi, hogyan mozogtak a lakásárak, a jövedelmek és miképpen alakultak a lakáspiac területi egyenlőtlenségei Magyarországon.