Nine elections in Hungary: the evolution of the centre of power

Mészáros, József; Pintér, József; Ragács, Attila; Syi

Nine elections in Hungary: the evolution of the centre of power

Magyarországon a rendszerváltás óta kilenc parlamenti választást tartottak. Az 1990 és 2022 közötti időszakot három ciklusra oszthatjuk az alapján, hogy a választópolgárok szavazataik alapján milyen megoszlásokat mutatnak település szerinti bontásban. Az első ciklusban, az 1990-es évek három választása során (1990-ben, 1994-ben, 1998-ban) még nem alakultak ki tartós tendenciák sem a kínálati, sem a keresleti oldalon, mind a pártok, mind a választópolgárok keresték a helyüket, „partnerüket”. 2002-ben azonban, a második ciklus kezdetén már csak két alternatíva maradt a választópolgárok előtt, és miközben a két nagy szavazótábor közül kétszer is a baloldali volt többségben (2002-ben és 2006-ban), addig a mélyben már 2002-re kialakult az a mintázat, ami meghatározóvá (és tartóssá) vált a következő választások során. A második ciklust a 2010-es választás zárta le a jobboldal totális győzelmével. A harmadik ciklus a centrális erőtér kialakulását és megszilárdulását, a jobboldali blokk hegemóniáját hozta el. Tanulmányunkban arra a kérdésre próbálunk választ találni, hogy miként alakulhatott ki, illetve hogyan változott a centrális erőtér. E kérdés megválaszolásához három részkérdésre keressük a választ: egyrészt hogyan erősödött meg a jobboldali, másrészt hogyan gyengült meg a baloldali politikai tömb a 2010-es választást megelőző évtizedben, harmadrészt mi történhetett a 2022-ben koalícióra lépett bal- és jobboldali pártok szavazóbázisaival. Elemzéseinket kizárólag társadalomstatisztikai adatokra támaszkodva végeztük el. Ehhez egy olyan integrált történeti-társadalomföldrajzi adatrendszert használtunk, amelyet különböző állami szervezetek által publikált, egyedi adatkörök alapján, egységes módon, térben és időben integrálva építettünk fel.1 A tanulmányban közölt táblázatokat, ábrákat, térképeket ezen adatbázis alapján készítettük. A választási adatok szavazókörönként állnak rendelkezésre, de ezen a területi szinten nem lehet időben összehasonlítani az adatokat (sem időben, sem térben), mivel nem tudjuk, hogyan változtak a szavazókörök határai a választások során. A szavazóköri adatokat települési szintre aggregálva már lehetővé válnak az idősoros elemzések, hiszen a települések határai (és ezek időbeli változásai) ismertek, valamint ezekre a területekre vonatkozóan rendelkezésre állnak olyan társadalomstatisztikai adatok is, amelyekkel együtt már többváltozós elemzéseket is lehet végezni (ügyelve arra, hogy elkerüljük az ökológiai tévkövetkeztetések csapdáját).