Key life events and changing social perceptions of life stages in Hungary and Europe
letöltésMessing, Vera; Ságvári, Bence
Key life events and changing social perceptions of life stages in Hungary and Europe
Az emberek életkorára objektív, megkérdőjelezhetetlen tényként, a személyi okmányokban feltüntetett adatként gondolunk. Ahogy sok más objektívként számontartott tulajdonságnak, a kornak is van szubjektív olvasata: az, hogy milyen életkort társítunk életünk fontosabb szakaszaihoz – mikor van a gyermekkor vége, meddig tart a fiatal kor és mikor kezdődik a középkorúság, mikortól tekintünk idősként embertársainkra, mind nagymértékben függ attól, hogy milyen társadalmi közegben élünk. Ugyanakkor az életkorral kapcsolatos percepciók, habár szubjektívek és a társadalmi közeg által meghatározottak, mégis a társadalmi realitás elemévé válnak. Az, hogy mikor tartjuk ideálisnak az élet főbb eseményeinek bekövetkezését, mint például a szülőktől való elköltözést, élettársi viszony létesítését, házasságot, gyermekszülést, nyugdíjba vonulást, olyan, a társadalmi közeg által befolyásolt elképzelések határozzák meg, amelyek egyben erős nyomás alá is helyezik az egyént, hogy ’időben’ házasodjon, gyereket szüljön, munkát vállaljon vagy éppen nyugdíjba menjen. Az emberi élet különböző szakaszaival kapcsolatos elvárások, normák dinamikusan változnak, nem függetlenül az olyan társadalmi, demográfiai és közpolitikai folyamatoktól, mint az orvostudomány fejlődésének és a jólét növekedésének köszönhetően növekvő várható életkor, az oktatás expanziója, a fertilitás korának meghosszabbodása vagy az iskolakötelezettséggel kapcsolatos jogi szabályozás változása. Az életkorral és életeseményekkel kapcsolatos társadalmi percepciók anélkül tekinthetőek normának, hogy szankció társulna hozzájuk. (Billari–Liefbroer, 2007) Mindeközben, annak is fontos társadalompolitikai relevanciája van, hogy hogyan látják az emberek az életkori határokat, hiszen ezek a percepciók befolyásolják a demográfiai és munkapiaci folyamatok főbb meghatározóit, úgy a termékenységet, mint a munkaerő-piaci aktivitást, amelyek aztán visszahatnak a gazdaság és a társadalom valós folyamataira. Írásunkban az életszakaszokkal és fontos életeseményekkel kapcsolatos percepciókat, illetve ezek változását vizsgáljuk európai összehasonlításban. Elemzésünkhöz a European Social Survey (ESS) 2006-os és 2018-as Timing of Life modul adatait használjuk. (Billari és szerzőtársai, 2005) Írásunkban a társadalom demográfiai összetételére, az emberek korral és fontos életeseményekkel kapcsolatos percepcióira, illetve az életkorral kapcsolatos közpolitikai környezetre (pl.: iskolakötelezettség kora, nagykorúság, nyugdíjkorhatár) egy olyan „háromszögként” tekintünk, amelynek minden eleme kölcsönhatásban van a másik kettővel.