Nemzeti szuverenitás, szuverenizmus és az Európai Unió. Lakossági attitűdök Magyarországon, 1995–2023

Az Európai Unióval kapcsolatos diskurzus az utóbbi években mind Magyar országon, mind más tagállamokban egyre erősebben összekapcsolódik a nemzeti szuverenitás kérdéskörével. A mélyebb uniós integrációt ellenző, akár kifejezetten euroszkeptikus politikai szereplők a tagállamok érdekeivel ütközőnek, vagy egyenesen ellentétesnek mutatják be az Európai Unió intézményeinek hatásköreit, döntéshozatali mechanizmusait. Míg a csatlakozást megelőző és az azt közvet lenül követő időszakban Magyarországon jóformán teljes politikai konszenzus övezte az európai integráció kívánatos voltát, a helyzet azóta megváltozott, a vélemények polarizáltabbak lettek. A Fidesz-kormányok kommunikációja is ezt tükrözi az elmúlt több mint egy évtizedben. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a politikai kommunikáción túl a lakossági attitűdökben is tetten érhető-e az EU nemzeti szuverenitást korlátozó tényezőként való azonosítása. Azaz, azoknál az egyéneknél, akik pozitív véle ménnyel vannak az EU-ról, kevésbé hangsúlyosan jelennek-e meg szuverenista meggyőződések, illetve fordítva, akik negatívabban ítélik meg az Európai Uniót, azok fontosabbnak tartják-e ezeket. Az elemzésben arra is kitérek, hogy mely társadalmi csoportokban hogyan jelenik meg ez a két kérdés, valamint azok összekapcsolódása. Megvizsgálom továbbá azt is, hogy időben hogyan változott a két jelenség kapcsolata. Feltételezem, hogy az euroszkepticizmus és a szuverenista vélemények egyre inkább kéz a kézben járnak egyéni szinten is. Kutatási kérdéseim megválaszolásához az ISSP-felvétel Nemzeti Identitás blokkjának magyar adatait használom, az 1995., 2003., 2013. és 2023. évi hullámokra fókuszálva.