Nemzeti szuverenitás, szuverenizmus és az Európai Unió. Lakossági attitűdök Magyarországon, 1995–2023

Tomka Zsófia

Nemzeti szuverenitás, szuverenizmus és az Európai Unió. Lakossági attitűdök Magyarországon, 1995–2023

Az Európai Unióval kapcsolatos diskurzus az utóbbi években mind Magyar országon, mind más tagállamokban egyre erősebben összekapcsolódik a nemzeti szuverenitás kérdéskörével. A mélyebb uniós integrációt ellenző, akár kifejezetten euroszkeptikus politikai szereplők a tagállamok érdekeivel ütközőnek, vagy egyenesen ellentétesnek mutatják be az Európai Unió intézményeinek hatásköreit, döntéshozatali mechanizmusait. Míg a csatlakozást megelőző és az azt közvet lenül követő időszakban Magyarországon jóformán teljes politikai konszenzus övezte az európai integráció kívánatos voltát, a helyzet azóta megváltozott, a vélemények polarizáltabbak lettek. A Fidesz-kormányok kommunikációja is ezt tükrözi az elmúlt több mint egy évtizedben. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a politikai kommunikáción túl a lakossági attitűdökben is tetten érhető-e az EU nemzeti szuverenitást korlátozó tényezőként való azonosítása. Azaz, azoknál az egyéneknél, akik pozitív véle ménnyel vannak az EU-ról, kevésbé hangsúlyosan jelennek-e meg szuverenista meggyőződések, illetve fordítva, akik negatívabban ítélik meg az Európai Uniót, azok fontosabbnak tartják-e ezeket. Az elemzésben arra is kitérek, hogy mely társadalmi csoportokban hogyan jelenik meg ez a két kérdés, valamint azok összekapcsolódása. Megvizsgálom továbbá azt is, hogy időben hogyan változott a két jelenség kapcsolata. Feltételezem, hogy az euroszkepticizmus és a szuverenista vélemények egyre inkább kéz a kézben járnak egyéni szinten is. Kutatási kérdéseim megválaszolásához az ISSP-felvétel Nemzeti Identitás blokkjának magyar adatait használom, az 1995., 2003., 2013. és 2023. évi hullámokra fókuszálva.