A területi egyenlőtlenségek trendjei Kelet-Közép-Európában és Magyarországon az uniós tagság első két évtizedében
letöltésPénzes János; Kiss János Péter
A területi egyenlőtlenségek trendjei Kelet-Közép-Európában és Magyarországon az uniós tagság első két évtizedében
Kelet-Közép-Európa fogalma, az ide sorolt országok köre a szakirodalomban és a köznapi szóhasználatban sem egyértelmű (Szabó et al. 2019). Mostani tanulmányunkban a kelet-közép-európai térség alatt – praktikus okokból, első sorban a vizsgált folyamataikban mutatkozó meghatározó hasonlóság miatt – Magyarországot és a többi visegrádi országot (Csehországot, Lengyel országot és Szlovákiát), továbbá az EU-hoz 2004-ben és később csatlakozott, posztszovjet, illetve volt szocialista országokat (Észtországot, Lettországot, Litvániát, Szlové niát, Bulgáriát, Romániát és Horvátországot), azaz az uniós dokumentumokban egyszerűsítve „Eastern”-ként szereplő 11 országot fogjuk érteni, és a továbbiak ban EU11-országok néven utalunk rájuk. Tanulmányunkban az ezredforduló utáni, adatokkal lefedett – zömmel 2021 -ig, néhol 2022-ig tartó – időszak főbb területi egyenlőtlenségi trendjeit mutatjuk be. Elsőként rövidebben, csupán néhány kulcsmutatóra szorítkozva az Euró pai Unió, ezen belül is az EU11 országcsoport folyamatait foglaljuk össze. Ezt kö vetően – a kiemelten vizsgált jövedelem mellett röviden más egyenlőtlenségi dimenziókra is kitérve – Magyarország belső területi folyamataival foglalkozunk, rámutatva a kelet-közép-európai trendekbe illeszkedő, és a sajátosan „magyar” jellemzőkre is. Mindkét esetben törekszünk – az egyenlőtlenségek nagyságán, és a térbeli mintázatok értelmezésén túl, a terjedelmi korlátok szabta keretek között – a területi kép sajátosságainak, és az időbeli változásoknak a magyará zatára, valamint a hátterükben álló főbb tényezők azonosítására is.