Környezeti attitűdök és környezettudatos cselekvés Magyarországon
letöltésCsathó Ábel; Medgyesi Márton
Környezeti attitűdök és környezettudatos cselekvés Magyarországon
A környezettel és környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági vélemények vizsgálatát lehetővé tevő egyik legszélesebb körű kutatás az International Social Survey Programme (ISSP), amelynek segítségével a vélemények időbeli változásáról és azok országok közötti eltéréseiről is képet kaphatunk. Az ISSP keretében először 1993-ban bonyolítottak le ebben a témában kérdőíves vizsgá latot. Az 1993-as felvétel adatai alapján Magyarországon volt a legalacsonyabb a környezeti problémákkal törődők1 aránya a vizsgálatban szereplő 21 ország közül (Franzen–Vogl 2013). Magyarország közel három évtizeddel később, 2020-ban szerepelt újra az ISSP környezeti témájú nemzetközi összehasonlító attitűdkutatásában, és bár ez alatt az idő alatt valamelyest növekedett a környe zettudatosnak mondható lakosság aránya, nemzetközi összehasonlításban hazánk továbbra is a legalacsonyabb értékkel rendelkező országok között található (Franzen–Bahr 2024). A környezettudatos cselekvések tekintetében a vélemények időbeli összeha sonlítása azt mutatta, hogy a magyarok körében ebben az időszakban nőtt az egyéni cselekvéseket és az egyéni felelősségvállalást fontosnak tartók aránya (Schneider–Medgyesi 2020). Ennek megfelelően egyre elterjedtebbek lettek a különböző környezettudatos cselekvési formák, mint például a szelektív sze métgyűjtés vagy az autóhasználat csökkentése a környezet védelme céljából. Ugyanakkor a magyar lakosság környezetvédelmi politikai aktivitása nem válto zott a két vizsgálat között eltelt közel 30 év alatt, valamint a környezetvédelem érdekében tett anyagi áldozatokra se mutattak nagyobb hajlandóságot a 2020-as felvétel során a magyar válaszadók, mint 1993-ban (Schneider–Medgyesi 2020). Ebben a fejezetben a TÁRKI által 2024-ben készített kérdőíves kutatás adatai alapján vizsgáljuk, hogyan alakult a környezet védelmével kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvések gyakorisága, illetve a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóság Magyarországon, és hogy milyen tényezők magyarázzák ezeket a szándékokat és cselekvéseket. A válaszadók demográfiai jellemzői és társadalmi státusza mellett figyelembe vesszük az attitűdök szere pét is a környezettudatos cselekvések magyarázatánál. Fő kérdésünk az, hogy mennyiben magyarázhatók a környezet védelmében tett egyéni és kollektív cselekvések, illetve az áldozatvállalási hajlandóság a környezeti problémák fontosságával és kezelhetőségével kapcsolatos kételyekkel.