A 2024. évi európai parlamenti választások Magyarországon

Tóka Gábor

A 2024. évi európai parlamenti választások Magyarországon

1979 óta vannak ötévente közvetlen képviselőválasztások az Európai Unió – korábban Európai (Gazdasági) Közösség – jelenleg 720 tagú népképviseleti szervébe. Az Európai Parlamentnek (EP) az uniós szintű jogalkotás mellett a végrehajtó hatalmat gyakorló Európai Bizottság megválasztásában, elszá moltatásában és az uniós költségvetés elfogadásában van bizonyos jogköre és politikai befolyása (Hix et al. 2007; Hix–Høyland 2022). A tagállamok nemzeti parlamentjeinek sok száz év alatt kiépült jogaihoz képest az Európai Parlament hatásköre egyelőre szerény, de gyorsan bővül. Méghozzá nem feltétlenül formális reformokkal, hanem ahogy a közvélemény – mindenekelőtt a nyugat-európai tagállamokban – egyre komolyabb szereplést vár a testülettől, és az európai pártcsoportok ehhez igazodva egyre markánsabb ambíciókkal és képviseleti szerepfelfogással lépnek fel (Hix et al. 2007). Az Európai Parlament által elfogadott szabályok elsőbbségi alapon meghatá rozzák a 27 tagállam nemzeti joganyagának tekintélyes részét. Ennek jelentőségét és az európai választások tétjét magasra emeli, hogy a tagállamok népessége mintegy közel 6%-a, nemzeti összterméke pedig nagyjából egy hatoda a Föld lakosságának, illetve GDP-jének. E szempontból egy európai parlamenti kép viselő nagyobb politikai hatalommal rendelkezik, mint hazája nemzeti parla mentjének egy képviselője. Ennek ellenére az előbbiek megválasztását mégis kevesebb érdeklődés övezi. Ugyanis az EU-törvényhozás által érintett kérdések – bár sokszor húsbavágóak – kevésbé politizálódnak, mivel az állampolgárok elsődleges politikai azonosulási pontját és tájékozódási csatornáját az országos keretek adják, továbbá az európai választások kimenetelét egy-egy tagállam szavazási eredményei nem igazán befolyásolják észrevehető mértékben. Következésképpen az európai választások tulajdonképpeni eredménye, tehát hogy melyik transznacionális pártcsoport hány mandátumot szerez, jó előre nagy pontossággal megjósolható. Hiszen bármi meglepő dolog történjék is az EP válasz táson egy-egy tagállamban, az csak csepp a tengerben, és könnyen kiolthatja hatását valami ellentétes fejlemény egy másik tagállamban. 2024-ben se volt titok, hogy csökkeni fog a középbal és a liberálisok, és nőni az EU-szkeptikus és szélsőjobboldali pártok parlamenti képviselete. Ugyanakkor az is látszott, hogy ez korántsem lesz olyan mértékű változás, hogy felmerülhetne egy, a korábbitól különböző pártösszetételű EU Bizottság felállása: csupán a középjobb Európai Néppárt (EPP) manőverezési lehetősége nő meg, ha a tőle jobbra elhelyezkedő pártcsoportokkal együtt esetleg számszerű többséget alkot majd a 2024–2029-es uniós parlamenti ciklusban.