A magyar tanulók tudásának alakulása a nemzetközi tudásvizsgálatok tükrében európai uniós tagságunk két évtizedében
letöltésTóth Edit; Fejes Balázs József; Kinyó László
A magyar tanulók tudásának alakulása a nemzetközi tudásvizsgálatok tükrében európai uniós tagságunk két évtizedében
Önmagában egy osztályzatnak vagy tesztpontszámnak alig van információértéke mindaddig, amíg nincsenek megfelelő viszonyítási pontjaink. Ezek hiányában például nem tudhatjuk biztosan, hogy az adott tanuló milyen tevékenységek elvégzésére képes, a jól vagy rosszul teljesítők közé tartozik-e, valamint hogy teljesítménye hogyan változott. Emellett az is lényeges lehet, hogy milyen erőforrások álltak a tanuló rendelkezésére felkészülése során. Egy-egy tanuló fejlődésének hatékony támogatásához ezek az információk nélkülözhetetle nek. Az oktatási rendszerek teljesítményének megítélése és azok fejlesztésé hez szükséges beavatkozási pontok feltárása során e témakörök ugyancsak központi jelentőségűek. Kulcsfontosságú kérdés tehát, hogy egy adott ország iskolarendszere milyen tudással képes felruházni állampolgárait, nemzetközi összevetésben hogyan értékelhetők a teljesítmények, milyen irányba változnak az eredmények, s végül, hogy mennyiben függenek a teljesítmények a tanulók családi hátterétől, a család erőforrásaitól. Tanulmányunk e kérdéseket tárgyalja Magyarország közoktatására fókuszálva az ezredfordulótól kezdődően a tanulói teljesítmények tükrében, kiemelten kezelve a hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása óta eltelt időszakot.1 Magyarország a kezdetektől, az 1970-es évek óta részt vesz a fontosabb nem zetközi tanulói tudásvizsgálatokban, amelyek az oktatás különböző területein és szintjein kínálnak rendszeresen információkat a tanulók tudásáról és az oktatási rendszer teljesítményéről. Tanulmányunkban az International Associa tion for the Evaluation of Educational Achievement (IEA) által koordinált, a 4. évfolyamos tanulók szövegértését vizsgáló PIRLS2 és a 4. és 8. évfolyamos tanulók matema tika és természettudományos tudását mérő TIMSS3, valamint az Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) által szervezett, 15 éves tanulók szövegértését, matematikai és természettudományos tudását mérő PISA- vizsgálat4 elmúlt 20 évének eredményeit foglaljuk össze. Ezen kívül néhány olyan mutató időbeli alakulását is áttekintjük, amelyek az EU oktatáspolitikai prioritásait tekintve kiemelkedő jelentőséggel bírnak.