A magyar háztartások jövedelme és fogyasztása nemzetközi összehasonlításban: felzárkózás vagy leszakadás?
letöltésSzivós Péter
A magyar háztartások jövedelme és fogyasztása nemzetközi összehasonlításban: felzárkózás vagy leszakadás?
A kötet előző tanulmánya nagyon alapos áttekintést ad a magyar gazdaság fejlettségének alakulásáról, hosszú idősorok vizsgálatával elemzi a trendeket. A konvergencia, a felzárkózás szempontjából tekinti át a GDP segítségével mért gazdasági teljesítményt. Írásom inkább tekinthető egyfajta kiegészítő jegyzetnek, amely néhány ponton tovább árnyalja a GDP-trendekből levonható következtetéseket. A GDP-t, pontosabban az egy főre jutó GDP mutatóját gyakran alkalmazzák az életszínvonal nemzetközi összehasonlításánál, a GDP növekedési ráta a fejlődés szinonimájává vált. Az elmúlt évtizedben azonban komoly irodalom keletkezett, amely ennek az absztrakt statisztikai konstrukciónak a hibáit, hiányosságait taglalja (Stiglitz–Sen–Fitoussi 2009; Skidelsky–Skidelsky 2012; Coyle 2014). A Stiglitz–Sen–Fitoussi-féle legnagyobb hatású tanulmány például a GDP-koncepció több elemét kifogásolta, pl. a jövedelemeloszlási hatásokra való érzéketlenséget (nőhet úgy a GDP, hogy a többség helyzete romlik) vagy azt, hogy a környezet terhelése nem is része a fogalomnak. Két olyan kritikai elemet említek még, amelyet igyekszem az elemzés során figyelembe venni. Először is, a GDP az országban folyó piaci termelést méri, a hangsúly tehát a gazdaság kínálati oldalán van, ugyanakkor a lakosság jólétét a jövedelem és fogyasztás indikátorai jobban jellemzik. Stiglitzék jelentésének másik kritikai eleme az, hogy a GDP-mutató a gazdaság egészéhez kapcsolódik, azaz a gazdasági tevékenységet minden egyes szektorban (nem pénzügyi vállalatok, a pénzügyi vállalatok, az államháztartás, a háztartások és nonprofit intézmények) méri. Amikor a cél az, hogy az életszínvonalat, a jólétet értékeljük akkor a háztartások jövedelmére és annak felhasználására kell fókuszálni. Célunk, hogy ezeket az elemeket egy Társadalmi Riportban elvárható módon figyelembe vegyük, tehát jelen esetben a háztartási, lakossági szférára koncentrálunk. Mindazonáltal, a kritikák fontos tárgyaként megjelenő, a jólét többdimenziós voltát hangsúlyozó elemeit most nem vesszük figyelembe, egyedül az anyagi természetűekre térünk ki.