Fiatalok életkörülményei Magyarországon és az EU országaiban 2007 és 2012 között

A 2009-ben kibontakozó gazdasági válság több csatornán keresztül is hátrányosan érintette a fiatal felnőttek háztartásainak jövedelmi helyzetét, megélhetését. A munkanélküliség növekedése a háztartások munkajövedelmeit csökkentette, ami különösen sújtotta a fiatalokat Magyarországon és más EUországokban is (Gáti et al. 2012). A munkajövedelmek csökkenése mellett a fiatalok megélhetési nehézségei azáltal is fokozódtak, hogy a válságkezelési intézkedések az állami transzferből származó háztartási jövedelmeket (családi támogatás, szociális segély) is csökkentették (Tóth–Medgyesi 2011). Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy hogyan alakult a fiatal felnőttek életkörülménye és jövedelmi helyzete a gazdasági válság idején Magyarországon, a többi EU-tagállammal összehasonlításban. A gazdasági válság során jelentősen növekedett a fiatalok körében mért munkanélküliségi ráta. A 15–24 évesek munkanélküli rátája az EU-országok átlagában a válságot megelőző év 16%-os értékéről 2012-ben 23%-ra emelkedett (EC 2013). Magyarországon a fiatalok munkaerő-piaci helyzete az EU-átlagnál is kedvezőtlenebben alakult, pl. a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 2008-ban 20% volt, ami 2012-re 28%-ra emelkedett. A munkanélküliségi ráta növekedése a fiatalok körében nagyobb mértékű volt, mint a teljes aktív korú népesség körében, amely Magyarországon az EU-átlaghoz hasonlóan 3 százalékponttal növekedett 2008 és 2012 között (8%-ról 11%-ra). A posztindusztriális társadalmakban a meghosszabbodott iskoláztatás, a fiatalokat sújtó magas munkanélküliség, a családalapítás későbbre halasztása miatt a fiatalok önállósodása egyre jobban kitolódik. Egyre több fiatal marad a nagykorúság elérése után is bizonyos szempontok szerint szüleitől függő helyzetben. Ez az ún. „posztadoleszcens” életszakasz a fiatalkor és a felnőttkor közé ékelődik, és a két életszakasz közötti időben többé-kevésbé elnyúló átmenetet jelenti (Vaskovics 2000).