Az aktív idősödés egyéni tényezői. Az egészségi állapot és a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon és Európában

Branyiczki Réka

Az aktív idősödés egyéni tényezői. Az egészségi állapot és a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon és Európában

A társadalom idősödése Európa-szerte kihívást jelent, egyfelől a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, másfelől az egészségügyi kiadások, idősgondozásra fordított források várható megugrása miatt. Az idősödés kulcskérdése, hogy hogyan alakul az egészségi állapot a kor előrehaladtával, mivel a jobb egészséggel bírók tovább képesek aktívak maradni a munkaerőpiacon, jó eséllyel magasabb a fogyasztásuk is és nem, vagy csak később szorulnak ápolásra, így az egészségügyi rendszerre is kisebb terhet rónak, és az aktív korú családtagoknak sem kell csökkenteniük a munkaidejüket, sőt akár segítségre is számíthatnak az idősebb generációtól. Ennek megfelelően az Európai Unió az aktív idősödést (active ageing) tűzte ki társadalompolitikai célként, amelyet 2012 óta az UNECE (Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága) és az Európai Bizottság kezdeményezésére az ún. Aktív Idősödés Indexével (Active Ageing Index – AAI) számszerűsítenek (Zaidi, 2013). Az AAI egy súlyozott jóléti mutató, amely 22 indikátort ölel fel négy területen: (1) foglalkoztatás; (2) társadalmi részvétel (pl.: önkéntes munka, politikai aktivitás, családi kapcsolatok); (3) önálló, egészséges és biztonságos életvitel (pl.: fizikai aktivitás, hozzáférés az egészségügyi ellátásokhoz, pénzügyi biztonság); valamint (4) az aktív idősödést támogató környezet és képességek (pl.: szociális háló, várható életévek egészségben) (AAI, 2018). Ezek alapján az EU-országokat négy csoportba sorolták, Magyarország a közép-európai és mediterrán országokkal együtt abba a klaszterbe tartozik, ahol az összes, de különösen a társadalmi részvétel területén gyenge a teljesítmény. Az aktív idősödés koncepciója leginkább az északi országokban valósul meg. Magyarország összesített AAI-pontszáma továbbra is alacsony európai összevetésben, de folyamatosan javul, főként a foglalkoztatás terén 2008 és 2016 között elért jobb mutatók miatt (AAI, 2018). Szintén az idősödő társadalmak tudományos alaposságú megismerése és a döntéshozók támogatása hívta életre a SHARE (Survey of Health, Ageing and Retirement) nemzetközi projektet, amely az ötven évesnél idősebb népességet kérdezi, főként egészségről, idősödésről, nyugdíjba vonulásról. A panelfelmérés előnye, hogy egyéni szinten vizsgálhatóak az egészségi állapot, az egészségügyi ellátások, a szociális háló és a munkavállalás közötti összefüggések Európa-szerte. Tanulmányunkban az aktív idősödés fogalmának tág keretein belül két területtel, az egészségi állapottal és a munkaerő-piaci helyzettel foglalkozunk. A következő, 2. fejezetben röviden bemutatjuk a SHARE-adatbázist, amely alapján a 3. fejezetben összevetjük a még aktív korú idősek (57–64 évesek) és az idősek (65 éven felüliek) egészségét Magyarországon, Középés Kelet-Európában és a nyugati országokban. A 4. fejezetben az aktív korú idősek foglalkoztatottságának trendjét mutatjuk be. Végül kísérletet teszünk a gyermekkori körülmények, az egészségi állapot és a munkaerő-piaci helyzet összefüggéseinek feltárására a már említett országcsoportokban. A tanulmányt az eredmények összegzése zárja.