A koronavírus-járvány társadalmi hatásai a közvélemény-kutatások tükrében
letöltésTóth István György; Hudácskó Szilvia
A koronavírus-járvány társadalmi hatásai a közvélemény-kutatások tükrében
A koronavírus-járvány hirtelen állított példa nélküli helyzet elé mindenkit. Folyamatosan ismertük meg (már amennyire megismertük...), hogy kik a vírus „célcsoportjai”, lettünk – így vagy úgy – „szakértő” ismerői a ragály epidemiológiai hatásmechanizmusának, és szembesültünk azzal, hogy a járvány terjedését korlátozni hivatott intézkedések milyen gazdasági szektorokat, szereplőket, szolgáltatásokat érintettek és hogyan. A járvány gazdasági hatásmechanizmusa hasonlítható ahhoz, amikor természeti csapás áldozatává válik egy ország vagy régió, esetleg hasonlítható ahhoz, hogy a leállás valójában egy hosszú időre elnyúló munkaszünet, de lehet a leállást morális pánik-reakciónak is értelmezni (Mihályi–Szelényi, 2020). Sőt, az is lehetséges, hogy abban a tanulási folyamatban, amibe a járvány miatt kerültünk, idővel és a szaporodó ismereteinkkel saját értékelésünk is folyamatosan változik. El kell ezért mondanunk, hogy a közvéleményt elemző tanulmányunk adatforrásai pontosan mikorra vonatkoznak, még akkor is, ha majd hosszú távon oly jelentéktelennek tűnik az a pár hónap, amit elemzünk. A vírus azonban nemcsak az állampolgárokra, a politikára vagy éppen a termelő és szolgáltató gazdasági szektorokra van hatással, hanem arra az iparágra is, amelyik a köz véleményének a megismerésével foglalkozik. A személyes megkérdezésen alapuló adatfelvételek a kijárási korlátozások időszakában lehetetlenné váltak és e szöveg írásakor nem tudjuk, milyen maradandó károkat szenvednek el a járvány kapcsán lecsökkent társadalmi interakciós szint és megnövekedett bizalmatlansági, bezárkózási tendenciák miatt. Az adatfelvételek között nagyobb szerepet kezdtek játszani a telefonos és az online vizsgálatok, azok összes korlátozottságával és előnyeivel együtt. A kijárási korlátozások közepette még jobban megszaporodtak a bizonytalan mintavételi eljárásokon alapuló adatfelvételek és az ad hoc közlések, ezért – nem állítva azt, hogy minden vizsgálatot felleltünk, és azt sem állítva, hogy amiket felleltünk, valamennyien nagyon megbízható források lennének – jelen tanulmányunkban áttekintünk néhány magyarországi empirikus adatfelvételt, és ezek segítségével foglaljuk össze azt, amit a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos közvélemény alakulásáról tudunk. Kiindulópontunk a Tárki 2020. április vége és május eleje között lefolytatott Covid 2020 című vizsgálata,1 miközben áttekintjük néhány más közvélemény-kutató intézet adatfelvételének eredményeit is, 2 ezek alapján igyekszünk válaszokat adni a következő kérdésekre: – Mennyire becsülik az egyes (közvélemény-) kutatások a munkaerő-piaci hatást? – Mennyire becsülik az egyes (közvélemény-) kutatások a jövedelmi hatást? – Mit mondanak a társadalmi kapcsolatokról? – Mit tudunk arról, hogy a közvélemény hogy értékeli a járvánnyal szembeni kormányzati és önkormányzati intézkedéseket? – Milyen egyéb érdekes és releváns ismereteket tudunk meg az említett kutatási eredmények tanulmányozásával?