A háztartások fogyasztásának alakulása a válság idején és ma

Simonovits Bori; Szivós Péter

A háztartások fogyasztásának alakulása a válság idején és ma

Tanulmányunk célja bemutatni, hogy hogyan alakult a magyar háztartások fogyasztása a 2007–2008-as gazdasági válságot követően. A legfrissebb magyarországi adatok elemzése előtt, írásunk első részében a fogyasztás volumenére és annak időbeli változására vonatkozó tendenciákat tekintjük át az Eurostat és a KSH adatai alapján. A tanulmány központi része a TÁRKI Háztartás Monitor kutatás 2015-ben készített, a válság társadalmi hatásait vizsgáló adatfelvétel adatelemzésére épül, amely a korábbi Háztartás Monitor kutatások fogyasztásszerkezetet feltáró blokkjával megegyező kérdéseket is tartalmazott, így lehetőségünk nyílt az eredmények az időbeli összehasonlításra. A tanulmányt a 2015-ös Monitor adatfelvétel egy másik blokkjának elemzésével zárjuk, amely az vizsgálta, hogy a 2007–2008-ban induló gazdasági válság során miképpen reagáltak a háztartások a megélhetési nehézségekre. Jelen tanulmány témájából adódóan csak a fogyasztási kiadásokat érintő „megtakarításokat” tekintjük át. A fogyasztási kategóriák tekintetében évek óta kiforrott tételsort alkalmazunk, amelyben egyes javak és szolgáltatások fogyasztására – jellegüktől függően – havi (pl. élelmiszer, lakásfenntartással kapcsolatos rendszeres kiadások), háromhavi (pl. ruházkodás, egészségügyi kiadások) vagy éves szinten (pl. lakáskarbantartás, üdülés, tartós műszaki cikkek) kérdezünk rá. A fogyasztás ebben az esetben az adott időszakban, az adott termékcsoportra vagy szolgáltatástípusra költött, forintban kifejezett pénzösszeget jelenti.2 Jelezzük, hogy a számbavétel módszertana eltér a KSH hosszú ideje alkalmazott módszerétől, ahol az adatgyűjtés fontos részét képezi az ún. naplóvezetés is, így részben ennek következtében az adatok közvetlenül nem összehasonlíthatóak. A fogyasztás jellemzően háztartási szinten értelmezendő, még akkor is, ha egyes tételek esetén személyenként is jól elkülöníthető a fogyasztás mértéke. Elemzésünkben mi is a háztartások fogyasztását vizsgáljuk, ugyanakkor a háztartások eltérő nagysága, szerkezete (pl. hány felnőtt és hány gyerek él együtt, milyen az aktívak és inaktívak aránya) és ezekből fakadóan a háztartási fogyasztás méretgazdaságossága miatt, ha a háztartásokat össze akarjuk hasonlítani, olyan súlyt kell rendelni az egyes háztartástagokhoz, amelyek arányban állnak a fogyasztásukkal az adott méretű és szerkezetű háztartáson belül. Ennek kezelésére különböző ekvivalencia-skálákat használnak a kutatók, amelyeknek a magyar háztartások fogyasztásához való „illeszkedését” a 2004/2005-ös adatok alapján Varga (2006) részletesen vizsgálta. Az összehasonlítás alapján arra következtetésre jutott, hogy a magyar viszonyokhoz a világszerte elterjedt egységskálák közül leginkább az OECD1-skála illeszkedik3 . Ugyanakkor mivel a korábbi kutatások során a 0,73-as kitevővel számolt ekvivalencia-skálát használtuk, ezért – ahol az összehasonlítás miatt ez szükséges – most is az így kalkulált adatokat közöljük. (A jövedelmi adatokkal történő összevethetőség miatt használjuk továbbá az OECD2-skálát is4 .)