Anyagi depriváció Magyarországon, 2009–2015
letöltésGábos András; Tátrai Annamária; B. Kis Anna; Szivós Péter
Anyagi depriváció Magyarországon, 2009–2015
Magyarországon a szegénység az európai uniós átlag alatt van: az Eurostat 2015-ös1 adatai szerint a magyar népesség 14,6%-a élt relatív jövedelmi szegénységben, szemben az EU28 17,2%-os átlagával.2 Eszerint a magyarországi szegénység szintje Ausztriához, Ciprushoz, Szlovéniához vagy Svédországhoz hasonló (Eurostat 2016a). Magyarországon az anyagi deprivációban élők aránya, Románia és Bulgária mögött, a harmadik legmagasabb az Európai Unióban: 2015-ben a népesség 44%-át érintette ez a probléma, míg az uniós átlag 19,5% volt. Ez az arány Cipruson 37%, Szlovéniában 18%, Ausztriában 10%, Svédországban pedig 4% körül alakult. Miként lehetséges, hogy egy ország (esetünkben Magyarország) a szegénység területén ennyire eltérő képet mutat aszerint, hogy melyik mutatószámot alkalmazzuk? Tanulmányunk, az anyagi depriváció bemutatásán keresztül, ennek a kérdésnek a továbbgondolásához kíván hozzájárulni. A két indikátor mind koncepcióját, mind mérési módszertanát tekintve különbözik. Míg a jövedelmi szegénység egy erőforrás-oldali koncepció, addig az anyagi depriváció – bár valójában vegyes, de mindenekelőtt – fogyasztás orientált. Másrészt, míg a relatív jövedelmi szegénység indikátora egy hosszú folyamatot követően magas fokon, nemzetközileg sztenderdizált mérési módszertan eredményeként áll elő, addig az anyagi deprivációs ráta módszertana – bár a koncepció évtizedekkel korábbi – lényegesen fiatalabb, jelen formájában az Európai Unió bővítéséhez kapcsolódik (Guio 2009), és olyannyira nem kialakult, hogy elfogadása óta már egy revízión is átesett (Gordon–Guio–Marlier 2012), melynek gyakorlatba ültetése jelenleg is folyik. A szakirodalom egyértelműen megállapítja, hogy az anyagi depriváció szorosabban korrelál a háztartások jövedelmi szintjével, mint a relatív jövedelmi szegénység mutatója és emiatt makro szinten is jobban tükrözi az országok közötti életszínvonalbeli különbségeket (pl. Nolan–Whelan 2011a).