A munkával kapcsolatos értékek a világban (1990–2014) és a mai Magyarországon

Közismert tény”, hogy a „mai fiatalok” számára nem fontos a munka, nem szeretnek keményen dolgozni, ezzel szemben az idősebb generációk identitásának fontos része volt munkájuk, foglalkozásuk, munkahelyük vagy éppen hivatásuk. A médiában gyakran hallani, hogy a munkaerőpiac növekvő rugalmassága, a foglalkozások és munkahelyek státuszának bizonytalansága, jövőjük fokozódó kiszámíthatatlansága miatt a fiatalok elköteleződése a munka világának hagyományos (pontosabban a modernitásban hagyományossá lett2 ) jellemzői iránt (állandó munkahely, hosszú távú megélhetést nyújtó foglalkozás, karrier) egyre gyengül. A munkahelyi és munkaerő-piaci generációs különbségek kutatása az 1970-es évek óta igen széles körű volt a munka- és szervezetszociológiában, illetve a menedzsment szakirodalomban. A legkorábban megfogalmazott és széles körben elfogadott hipotézis szerint az X generáció tagjai kevésbé elkötelezettek a munkájuk iránt (például csak annyit dolgoznak, amennyit elvárnak tőlük), mint az előttük járó generációk (a baby boomer-ek és főként a tradicionalisták), akiket keményen dolgozó generációkként jellemeznek (Tolbize 2008). Az ilyen és ehhez hasonló hipotézisek elburjánzását az sem akadályozta, hogy ezek empirikus alátámasztása igen csekély. Egy húsz tanulmányra épülő metaelemzés például mérsékelt vagy kis különbségeket talált csupán a generációk között a munkával kapcsolatos értékekben (Costanza et al. 2012). Ugyanakkor több amerikai és izraeli keresztmetszeti és longitudinális elemzés a munkával kapcsolatos értékek, attitűdök időbeli, életkori és generáció szerinti különbségeit vizsgálva azt találta, hogy a generációk között az értékrendbeli különbség kicsi, sőt nem is minden munkával kapcsolatos attitűd esetében figyelhető meg.