Konzisztens szegénység az Európai Unióban és Magyarországon
letöltésB. Kis Anna; Gábos András
Konzisztens szegénység az Európai Unióban és Magyarországon
A szegénység európai szintű fogalmi definíciója és mérése szempontjából az egyik legnagyobb kihívást az országok közötti jelentős életszínvonalbeli különbségek és az jelenti, hogy a társadalompolitika nemzeti hatáskörben van.1 Miközben a jövedelemegyenlőtlenségek szerkezetének (és így a relatív jövedelmi szegénység2 mértékének) nagyobb a régi és az új tagországok csoportján belüli, mint az országcsoportok közötti varianciája, az anyagi deprivációs ráta3 nagysága ennél lényegesen jobban tükrözi a tagországok közötti jövedelemszint-különbségeket. Az 1. és a 2. ábra, mely a jövedelmi szegénységi rátát, illetve a súlyos anyagi deprivációs rátát ábrázolja az egy főre jutó GDP-vel összehasonlítva az uniós tagországokban, egyértelműen megmutatja a két indikátor különbözőségét. A jövedelmi szegénységi ráta (mely az országszintű jövedelemegyenlőtlenségi szerkezetből számított relatív mutató) és az egy főre jutó GDP negatív korrelációja gyenge, míg a súlyos anyagi depriváció esetében (mely minden tagállamban azonos elemi mutatók és egységes küszöb szerint kerül meghatározásra) ez a kapcsolat jóval szorosabb. Magyarország az EU27-eken belül az alacsony gazdasági teljesítményű és magas súlyos anyagi deprivációs rátával rendelkező, illetve az alacsony-közepes jövedelmi szegénységű tagországok közé tartozik.