Korrupciós kockázatok, átláthatóság, közbeszerzések. Magyar közbeszerzések 2009–2015 közötti adatainak elemzése
letöltésTóth István János ; Hajdu Miklós
Korrupciós kockázatok, átláthatóság, közbeszerzések. Magyar közbeszerzések 2009–2015 közötti adatainak elemzése
Az alábbi elemzés a közbeszerzések 2009 és 2015 közötti adatai alapján elemzi a korrupciós kockázatok és a versenyerősség alakulását Magyarországon. A korrupciós kockázatok vizsgálata a korrupció feltételeinek a vizsgálatát jelenti. Ugyanis, ha valaki csalni akar, akkor a csaláshoz megfelelő feltételeket hoz létre. A korrupciós kockázat azt jelenti, hogy a csalásnak ezek a feltételei létrejönnek a közbeszerzések során2 . Jelen tanulmány egyike azoknak az elemzéseknek, amelyek elsőként vizsgálják a magyar közbeszerzések versenyerősségének és korrupciós kockázatainak időbeli alakulását3 . A közbeszerzések három szempontból is megkerülhetetlenek, ha egy országon belül vagy országok összehasonlításában szeretnénk vizsgálni a korrupció4 jelenségét. Egyrészt a közbeszerzések súlya és ezáltal szerepe is meghatározó jelentőségű egy-egy nemzetgazdaságon belül. Számítások szerint az OECD-országok egészében 2013-ban a közbeszerzések adták a kormányzati kiadások 29%-át; az EU-tagországok esetében a GDP 14%-ára rúg a közbeszerzések összege (Cernat–Kutlina-Dimitrova 2015; OECD 2016). Másrészt egy-egy országon belül a közbeszerzés a korrupciós tranzakciók meghatározó terepének számít (Rose-Ackerman 1978, 1999; Søreide 2006; Lambsdorff 2007; PWC–Ecorys 2013; OECD 2016). Az OECD számításai szerint a külföldi vállalkozások által elkövetett és feltárt megvesztegetések 57%-a közbeszerzési szerződések megnyeréséhez kapcsolódott (OECD 2014). Harmadrészt a közbeszerzésekhez kapcsolódó korrupció esetén már a közbeszerzések nagy gazdasági súlya miatt is tetemes jóléti veszteségekkel kell számolni (Lambsdorff 2007; OECD 2010). Konzervatív becslések szerint a korrupt közbeszerzéseknél a túlárazásból következően a szerződéses érték 10–30%-ára tehető a társadalmi veszteség (PWC–Ecorys 2013; Bárdits et al. 2014; OECD 2014, 2016). A tanulmány első részében az általunk alkalmazott indikátorokat ismertetjük, majd a versenyerősségre és a korrupciós kockázatokra való hatások becslésére kerül sor. A tanulmány végén a kapott eredményeinket foglaljuk össze.