A gyermekjóllét aspektusai. Nemzetközi összehasonlítás egy iskolai kutatás alapján

A gyermek jólléte, általános közérzete, elégedettsége az otthon és az iskolában átélt szubjektív élményeken keresztül hatást gyakorol a gyermek testilelki egészségére, fejlődésére, viselkedésére (Örkényi–Koszonits, 2004; Williams és szerzőtársai, 2002), valamint pozitív kapcsolatba hozható a tanulással, iskolai teljesítménnyel is (Konu és szerzőtársai, 2002; Seligman– Adler, 2009; Vieno és szerzőtársai, 2004). A korábban, jellemzően csak felnőttek körében lefolytatott jóllétkutatásokat az elmúlt közel negyedszázadban egyre gyakrabban terjesztették ki a gyermek népességre is (Rees és szerzőtársai, 2013). Ezáltal az addig jobbára mellőzött gyermeki nézőpont nemcsak a vizsgálatok tárgyává, de forrásává is vált. Egyre több kutatás célozta meg a gyermek- és serdülőkor olyan aspektusainak vizsgálatát, mint az élettel való elégedettség, értékek, szabadidő-eltöltés, társas kapcsolatok (Casas, 2011). A szubjektív jóllét korábban is betöltött egyfajta indikátor szerepet a társadalom minőségére vonatkozóan (Kruger, 2009). A gyermekekre és serdülőkre vonatkozó vizsgálatok lényeges jellemzője, hogy elégedettségükről, boldogságukról, jóllétükről ők maguk nyilatkoznak, s ezzel a „gyermekek szava” is a társadalmak minőségére vonatkozó indikátorrá válik, akár országok közötti összehasonlításban is (Fattore és szerzőtársai, 2009; Casas–Rees, 2015). Tanulmányunkban alapvetően leíró és feltáró jelleggel vizsgáljuk a gyermekek szubjektív jóllétét. Elsődleges célunk a nemzetközi összehasonlítás, ugyanakkor kiemelten foglalkozunk a magyar tanulók jóllétével, az országok rangsorában elfoglalt helyzetükkel. Az országok közötti eltérések feltárása mellett kitérünk a nem és kor szerinti különbségek országokon belüli jellegzetességeire is.