Vallási riport, 1991–2022. Magyarországi trendek nemzetközi összehasonlításban
letöltésMáté-Tóth András; Rosta Gergely
Vallási riport, 1991–2022. Magyarországi trendek nemzetközi összehasonlításban
A Társadalmi Riport legutóbb 24 évvel ezelőtt közölt fejezetet az ország vallási dimenzióinak elemzéséről1 , a vallással és a vallásosság változásával foglalkozó tanulmány2 pedig még régebben, 1996-ban jelent meg a kötetsorozatban utoljára. Az eltelt negyedszázad a társadalomban komoly fordulatokat hozott, amelyből a vallás területe sem maradt ki. Tanulmányunkban egyrészt a vallásosságra vonatkozó alapadatok trendjeit mutatjuk be, lehetőség szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak egészére összpontosítva. Másrészt a vallás szerepváltozatait vizsgáljuk a társadalmi diskurzusban, a publikus identitás artikulációjában. A vallási folyamatok értelmezésére világszerte alkalmazott elsődleges elméleti megközelítés a szekularizációs paradigma. Elsőként Wilson definiálta az elmélet lényegét (Wilson 1966), miszerint arról a folyamatról van szó, amelynek során a vallás gondolkodás, vallásgyakorlat és a vallási intézmények veszítenek társadalmi jelentőségükből.3 Később, többek között a belga Dobbelaere, megkülönböztették a szekularizáció különböző szintjeit, úgy mint individuális, szervezeti és társadalmi (Dobbelaere 2002). Más megközelítésben a társadalmi modernizáció nem a vallás visszaszorulásával, jelentőségvesztésével, hanem inkább alakváltozásával jár együtt. Az egyén vallásossága elszakad vagy eltávolodik a vallási intézményektől, individualizált vallási formák jelennek meg. (Luckmann 1967; Davie 2002; Hervieu-Léger 2000)
A surveyalapú kutatások többsége az individuális területre koncentrál. Többek között Casanova több mint 25 évvel ezelőtt megjelent kötete irányította a figyelmet a vallás társadalmi dimenzióira, amit a kötet címe egyértelműen jelez: Public Religions in the Modern World (Casanova 1994). Casanova azt a tendenciát elemezte, amelyben a személyes vallásosság a szekularizációs megközelítés prediktumai szerint a világ – de legalábbis Nyugat-Európa – társadalmaiban csökken, ugyanakkor a vallás erősödő mértékben van jelen a társadalmi nyilvánosságban. Tanulmányunk első felében a személyes vallásosság legfőbb magyarországi adatsorait mutatjuk be nemzetközi összehasonlításban. A második részben pedig a társadalmi összefüggésekre koncentrálunk. Mint látni fogjuk, ez a kettősség Magyarországon is megfigyelhető. Miközben a személyes vallásosság kevés kivételtől eltekintve összességében csökkenő tendenciát mutat 1990 óta, a társadalmi dimenzióban erősödő jelenléttel találkozunk.