Szegregátumokban élők egészségügyi ellátása
letöltésSándor János; Vincze Ferenc; Jenei Tibor; Kőrösi László; Falusi Zsófia; Kósa Karolina; Ádány Róza
Szegregátumokban élők egészségügyi ellátása
Lakhatási, foglalkoztatási és képzettségi problémáik mellett rossz egészségi állapotuk miatt tartják a romákat Európa egyik legsérülékenyebb társadalmi csoportjának (Jakab és szerzőtársai, 2017; Ádány, 2013). A romák és a nemromák egészségi állapota közti eltéréseket a romák lakókörnyezetére, életmódjára és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük problémáira,1 valamint egyes (pl.: szív-érrendszeri) betegségekkel szembeni fokozott genetikai fogékonyságukra (Pikó és szerzőtársai, 2017; Fiatal és szerzőtársai, 2019) vezetik vissza. Ezt a véleményt ma már nemcsak egyedi tapasztalatok, hanem folyamatosan növekvő számú és egyre megbízhatóbb vizsgálatok eredményei támasztják alá. (Ádány–Sándor, 2019) Igazoltnak tekinthető, hogy a romák egészségi állapota összességében kritikusan rossz, a roma etnicitás lényeges egészségkockázati tényező. Emiatt vitathatatlanul van beavatkozási kényszer ezen a területen. Ugyanakkor, a roma etnicitásra mint a deprivációtól elkülönülő kockázati tényezőre vonatkozó ismereteink még hiányosak2 Nem tudunk eleget arról, hogy milyen folyamatok révén eredményez egészségveszteséget az, hogy valaki roma (Hajioff–McKee, 2000; Marmot, 2013), ezért bizonytalan alapokon állnak azok a beavatkozási kísérletek, amelyek az egészségügyi ellátórendszer átalakításán keresztül próbálják a romák egészségi állapotát javítani (Richard és szerzőtársai, 2016). Már az intervenciók tervezését is gátolja a valódi problémák részletes ismeretének hiánya, amit jól demonstrál Európa szerte a romák egészségére fókuszáló programok nem, vagy alig kimutatható hatékonysága. (Fésüs és szerzőtársai, 2012) Európában 10-12 millióra, az Európai Unióban 6-7 millióra becsülik a roma népesség nagyságát. 1,7 százalékos részesedésükkel a romák jelentik Európa, illetve az EU legnagyobb etnikai kisebbségét. Ezért rossz egészségi állapotuk a legsúlyosabb egészségegyenlőtlenségi problémák közé tartozik a kontinensen (Ringold és szerzőtársai, 2006), bár ennek jelentősége az európai országok közt széles tartományon belül variálódik. Az EU-n belül Magyarország abba az országcsoportba tartozik (Bulgáriával, Romániával és Szlovákiával együtt), ahol a romák becsült részaránya a legjelentősebb, és ahol a romák rossz egészségi állapotával kapcsolatos problémák a legsúlyosabban befolyásolják az ország általános népegészségügyi státuszát.