Földhasználat és földtulajdon szerkezet

Kovách Imre

Földhasználat és földtulajdon szerkezet

A földtulajdon a magyar gazdaság tekintélyes vagyoni tétele. A leggazdagabbak listáján nincs olyan, aki kizárólag földtulajdonának az értéke miatt került volna a vagyoni rangsor elejére, de a földbirtok fontos eleme néhány esetben a listavezetők vagyonának. A 2016-ben eladott 130 000 hektár szántóföld átlagára 1,302 millió forint volt hektáronként (KSH, 2017), ami 1,48 millióra nőtt 2017-re (Köpöncei, 2018). 2016-ban 4 670 267 hektár volt a használt mezőgazdasági terület nagysága, és ezen belül 3 830 386 hektár volt a szántóterület, amelynek a 2017-es átlagárakon számolt értéke 56 669 milliárd forint. A föld értékét tovább növeli az Európai Unió területalapú támogatása, amelynek összege 2017-ben 158,9 milliárd forint volt. A mezőgazdaságra jutó összes támogatás pedig 547,9 milliárd forint, amelynek ugyan nem teljes összege kapcsolódott a föld használatához, hiszen az állattartás támogatása is beleértendő, de ez az összeg akkor is érzékelteti azt, hogy a földtulajdon nem csupán a forgalmi érték miatt lehet jelentős vagyoni tétel. A termőföld értékének a gazdasági (és egyben társadalmi) jelentőségét növeli, hogy a 2089 község többségében a föld a legjelentősebb, esetenként egyetlen, gazdasági erőforrás. A föld tulajdonjogának és használatának szerkezete, valamint a tulajdonés a használati jog jelentős mértékben különbözött az agrártörténet minden korszakában, és ez így van jelenleg is. A használt mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérlet formájában művelték 2016-ban. A szántóterületeknél a bérelt földek aránya ennél magasabb: 55 százalék (KSH, 2017). A gazdaságok 42 százaléka használ bérelt földet, ami a 100 hektár fölötti gazdaságok negyedénél és még inkább az 500 hektárnál nagyobb gazdaságokban az összes művelt terület felét, háromnegyedét is jelentheti (Csurgó és szerzőtársai, 2016). A szántóföldek ára valamivel több mint két és félszeresére, a bérletek ára kétszeresére nőtt 2008 és 2016 között. A statisztikák a mezőgazdasági területekre vonatkozó adatokat a ténylegesen használt földek, tehát egy gazdaságra kivetítve a saját tulajdonban levő és a használt bérelt területek együttes adatai szerint adják meg. A részletes földstatisztikák a földhasználatszerkezet – és nem a földtulajdon-megoszlás – sajátosságainak a megismeréséhez nyújtanak támpontot, éppen ezért ez a tanulmány is a magyarországi földhasználat szerkezetét mutatja be. Az agrártermelés egy kevéssé hangsúlyozott meghatározója a mezőgazdasági és a termelésbe vont területek nagyarányú csökkenése. A termőterület mintegy nyolcvan év alatt 1,328 millió hektárral, a mezőgazdasági terület 2,219 millió hektárral csökkent (1. táblázat). Az 1990 utáni időszakban zajlott le a termőterület-csökkenés kétharmada, a mezőgazdasági terület csökkenésének fele. 2017-ben néhány ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági terület, de ez sem változtatott számottevően a csökkenés tendenciáján. Az urbanizációs folyamatok, az autópálya- és útépítések, a földtulajdonviszonyok rendezetlensége és a földelhagyások, a természetvédelmi területek kiterjedésének egyharmados növekedése 1990 után mind hozzájárultak a termőföld és a művelés alá vont területek csökkenéséhez. A mezőgazdasági terület vesztesége csak 1990 után 50-60 mezőváros összes földjének a területével ér fel.