Extent and depth of income poverty between 2005 and 2020 - along different thresholds
letöltésGábos, András; Tátrai, Annamária
Extent and depth of income poverty between 2005 and 2020 - along different thresholds
A magyar háztartások éves, ekvivalens jövedelem mediánjának nominálértéke az elmúlt tizenöt évben – a 2005. évi2 közel 870 ezer forintról 2020-ra mintegy 2,1 millió forintra – két és félszeresére nőtt (1. ábra). Ez jelentősnek tekinthető európai uniós összevetésben, de a közép-kelet-európai régió más országaitól (Csehország és Litvánia kivételével) elmarad. A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság megtörte a mediánjövedelem növekedését, de 2013-tól a trend már nem lineáris pályát követ, mint 2005 és 2009 között, hanem enyhén exponenciálisat. Ezzel szemben, a reálértéken számított jövedelem 2005-től és 2013-ig stagnált, sőt, 2009 és 2013 között még valamelyest csökkent is. Ezt követően azonban a javuló trend egyértelműen megfigyelhető: a reáljövedelem 2020-ban a 2013-as közel másfélszerese volt. A válságot követő időszak során tapasztalt folyamatos és dinamikus jövedelemnövekedés egyben a medián 60%-ában megállapított szegénységi küszöb emelkedését is maga után vonta. Az emelkedő küszöbérték a szegénységi indikátorok számottevő javulásával járt együtt, tehát a jövedelemeloszlás alján a jövedelmek gyorsabb ütemben nőttek, mint a közepén. Ennek nyomán a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya a 2013-ban megfigyelt 15%-hoz képest 2020-ig 12,3%-ra csökkent (1. ábra). Még ennél is látványosabb trendet látunk a reáljövedelemmel jobban korreláló és ezért az abszolút szegénység koncepciójához közel álló (B. Kis–Gábos 2016) súlyos anyagi deprivációs ráta alakulásában: 2013-ban a teljes magyar népesség több mint negyedét, 2020-ban viszont már kevesebb, mint egytizedét érintette a szegénységnek és a társadalmi kirekesztettségnek ez a dimenziója.