A roma és magyar etnikailag vegyes párkapcsolatok strukturális akadályai Magyarország nagyvárosaiban, 2011–2022-ben

Az etnikailag vegyes házasságok kialakulását támogató és akadályozó tényezők elemzése fontos bemeneti információkkal szolgálhat az oktatás-, a munka erőpiaci és egészségügyi politikának. Mind az országos, mind a helyi döntés hozóknak érdemes tudatosítaniuk, hogy a roma és magyar etnikailag vegyes párkapcsolatok1 számának növekedése és földrajzi eloszlása hatással lehet a népességnövekedés földrajzi eloszlására; a roma és magyar párkapcsolatokban született gyermekek jólétére, akiknek másféle szükségleteik lehetnek, mint az etnikailag homogén házasságokban született gyermekeknek; és megfelelő intézményi háttértámogatás hiányában veszélyeztetheti az etnikai-kulturális szocializáció egyensúlyát. Feltételezzük ugyanakkor, hogy minél merevebb egy társadalom rétegződése, minél nagyobb a gazdasági és társadalmi környezet szegmentáltsága, annál ke vésbé valószínű a(z etnikailag) polarizált csoportokhoz tartozó egyének között az etnikai vegyes párkapcsolatok kialakulása. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2011. és 2022. évi teljes körű, egyéni szintű népszámlálási adatai segítségével azt vizsgáljuk, hogy a magyarországi nagyobb városokra 2011-ben jellemző strukturális mutatók és az ugyanezekben a városokban 2022-ben mért roma és magyar etnikailag vegyes párkapcsolatok prevalenciája milyen statisztikai kapcsolatban van egymással.