Demográfiai folyamatok és a családformák pluralizációja Magyarországon

A család a társadalom egyik alapintézménye, amelynek szerkezetére és funkcióira számos gazdasági, társadalmi, demográfiai és kulturális folyamat hatást gyakorol, és amely maga is visszahat az említett tényezőkre. A családszerkezeti változások folyamatosan zajlanak a társadalomban, bizonyos időszakokban sokszínűbb, míg máskor homogénebb struktúrát eredményeznek. A változások nem egy irányba hatnak, azaz bizonyos időszakokban korábbi minták térnek vissza, míg máskor új együttélési formák alakulnak ki vagy válnak elterjedtebbé, és korábban jellemző családtípusok el is tűnhetnek. Eltérő mintákat figyelhetünk meg a változások ütemében is, hiszen a változások egy része hosszú, több évtizedes trendbe illeszkedik, míg mások egy-egy válsággal vagy éppen egy gyorsan fellendülő gazdasági környezettel, a családpolitikák vagy a jogrendszer nagyobb léptékű átalakításával függnek össze. A nyugat-európai társadalmakban az 1960-as évek közepétől zajló családszerkezeti változások leírására a családformák pluralizálódásának elmélete szolgált értelmezési keretként. A családformák pluralizációjának tézise a második demográfiai átmenet elméletébe illeszkedik, amely a párkapcsolatok, a gyermekvállalás, az együttélési formák változásainak komplex értelmezési kerete (Van de Kaa 1987, 2002). A második demográfiai átmenet elmélete a demográfiai magatartás és a családszerkezeti struktúra változásait alapvetően az új értékek megjelenésére, az individualizáció térhódítására vezeti vissza.